2008-ban szereztem diplomát a Miskolci Egyetemen, ahol a tanárképzés mellett Kiadói szerkesztő szakirányt hallgattam. Az elmúlt években a nevelő-oktató munka több, szélsőséges aspektusát megtapasztalhattam, hiszen tanítottam felnőtteket, sajátos nevelési igényű diákokat, de kiemelkedő képességekkel rendelkező, tehetséges tanulók útját is kísérhettem. Pályám során eddig háromszor láttam el osztályfőnöki feladatokat, mindhárom osztályomat a sikeres érettségi megszerzéséig vezettem, de intézményes kereteken túl, máig jó kapcsolatot ápolok velük, követem életútjukat. Pedagógiai tevékenységeim közül erre vagyok a legbüszkébb. Magamra és a munkámra leginkább Nádasdy Ádám soraival szeretek gondolni.

„A vattacukorárus, az csinál ilyet:
a hurkapálcáját a teljesen üres,
kissé ütődött, forgó üstbe tartja,
és vár. Remél. Összeszorul mindene,
hogy sikerüljön az, ami szokott.
A pálca végén egyszercsak megtapad
egy szál a semmiből …”

(Nádasdy Ádám: Ars poetica)